24. rész

Sziasztok! Nem tudom biztosra ígérni, hogy a héten lesz ezen kívül új rész, de a jövőhét elején számíthattok rá. Most sietek el itthonról, de gondoltam van még annyi időm, hogy felrakjam ezt a részt:))
Jó olvasást, és köszönöm azoknak akik mindig visszajeleznek, jó érzés tudni hogy nem csak nekem kedves ez a történet :)


- Mit csinááááááálsz? - rontottam be Alex szobájába unalmamban majd az ágyra ugrottam és sikeresen pont mellé landoltam. Ő a laptopján csinált valami érdekeset (ami annyit tesz: annyira unatkoztam hogy biztos érdekesebb a semminél).
- Nem tudsz kopogni?! - csukta össze a laptopot idegesen majd rám bámult, mintha csak a szemeivel akarná elérni hogy kimenjek.
- Számíthattam volna rá, hogy pornót nézel - terültem el a matrac szabad részén.
- Nem is! - nyitotta ki újra a laptopot majd elfordult tőlem, hogy ne lássam mit csinál. Valamit nagyon gépelt.
Őszintén? Szeretem ilyenkor piszkálni, ezzel űzöm el az unalmam.
- Akkor meg? Mutaaaasssddd! - hajoltam bele a képernyőbe felülről, de hátrább kúszott, míg majdnem leesett az ágyról. Helyette felállt és leült a székbe a hordozható készülékével együtt.
- Én se basztatlak amikor magányra van szükséges Manó - püfölte ismét a laptopon lévő billentyűzetet.
- De igen! - válaszoltam egyből "Ki kérem magamnak" stílusban - És különben is, unatkozok!
- Akkor foglalkozz a saját szerelmi életeddel - csúszott ki a száján majd behunyta a szemeit és ráharapott az alsó ajkára, miközben én diadalmasan vigyorogtam - Felejtsd el, tűnés kifelé! - mutatott az ajtó felé zavarában.
- Naaaa! A bátyusom végre becsajozott!! - sétáltam mellé kíváncsian, de összecsukta ismét a laptopot - Csak mutass róla egy képet, látnom kell a jövőbeli sógornőm! - húztam az agyát. Hajjh.. mennyire élvezem ezt!
- Nincs jobb dolgod, mint engem idegesíteni? - nézett rám mérgesen, de én továbbra is kiskutya szemekkel bámultam őt - Na jó, de semmi komoly nincs köztünk.. - lépett rá a lány facebookjára. Caitlyn Ruocco.
- Hova valósi? - kérdeztem a szék mögé állva, a háttámlán támaszkodtam és úgy néztem a képernyőt.
- Baltimore - válaszolt miközben rákattintott az egyik képére.

- Nagyon szép lány! - döbbentem le - Simán lehetne modell is!
- Pontosan, az is - vigyorgott a bátyám.
- Hogy csinálod ezt, hogy minden modell rád van akaszkodva? - hitetlenkedtem miközben keresgélt a képek között. Kíváncsi vagyok, hogy a személyisége milyen... a bátyám eddigi modell barátnői mind hírnévfaló libák voltak, remélem ő nem. Megérdemelne már egy normális lányt Tiffany után, az a csaj egy őrült pénzéhes dög volt és szépen meg is csalta Alexet karácsonykor. A gond ott volt, hogy Alex nem látott át a külsején és teljesen beleszeretett, az a csaj az orránál fogva vezette. Gyűlölöm azt a nőt!
- A külső teszi - feszítette be az egyik karját amivel megnevettetett - és az ellenállhatatlan figyelmességem és a.. - kezdte sorolni.
- Elég! - állítottam le kuncogva - Hol találkoztál vele?
- A Green Day koncerten - nézegette továbbra is a képeit. Úgy nézi, mintha a fotókon keresztül is elveszne a tekintetében... Lehet tényleg tetszik neki és nem csak le akar vele feküdni.
- De.. az 3 hete volt - gondolkoztam hangosan összezavarodva amire bólogatott - és te NEM MONDTAD EL NEKEM HOGY VAN EGY BARÁTNŐD?! - üvöltöttem le a fejét.
- Akkor még nem volt komoly - vont vállat.
- Hát de.. és amikor csajozni voltál?? Akkor igazából vele randiztál?? - kérdezgettem.
- Igen - nézett rám a laptopról egy pillanatra szkeptikusan majd egyből vissza.
- De te lefeküdtél Jennával!! - ordítottam rá ismét.
- Igen, de akkor még nem randiztam Cait-tel - vont vállat. Ezek szerint kb másfél hete tart.. remek.
- Ezt nem hiszem el - adtam ki egy "cöff" hangot majd leültem az ágya szélére. Miért nem szólt, még is csak a húga vagyok?! - Találkozni akarok vele!
- Majd otthon!
- Lehetne egy dupla randitok velem és Pi..ete-el - basszus, basszus, basszus! Remélem nem vette észre!
- Tudod hogy utálom a dupla randikat, a másik pedig meg kéne beszélni vele is de én nem akarok - utasította el, amire felsóhajtottam. Egy pillanatra megállt bennem az ütő, hogy mekkora ökörséget hoztam fel.. gondolkozhattam volna, de hála az égnek nemet mondott.
- Jó, de egyszer haza kell hoznod bemutatni őt - kérleltem, sőt inkább parancsoltam.
- Jól van, jól van, de most már ideje lenne mennem a srácokhoz. Megbeszéltük, hogy találkozok velük Sebastien apjánál - állt fel a székből.
- Jöhetek én is? - kérdeztem csillogó szemekkel, bár próbáltam rejteni.. szerencsére nem látott mert a telefonját kereste nekem háttal.
- Ha akarsz - csúsztatta be a zsebébe a mobilját majd kimentünk az ajtón - Jenna merre?
- Ha jól tudom ott van Sebékkel szóval ott találkozunk vele is - mondtam, majd elköszöntünk Lisától, elkértük kölcsönbe az autóját és Mr. Lefebvre lakásához vezetett minket Alex.
Az első közös találkozás azóta. Nagyon tartok, hogy valahogy elszóljuk magunkat Pierrel.. vagy akár a többiek. Semmi kedvem magyarázkodni Alexnek és egy ideig biztos nem is lesz.

**

- Miért lennék már buzi?! - akadt ki David keresztbe tett karokkal, miközben még mindig díva-módban ült, körülötte pedig mindenki nevetett. Seb a kanapén ült Jennát átkarolva, mellettük nyomorgott szegény Jeff és Chuck, egy fotelben David tette magát, Alex és Pierre a szőnyegen ültek én pedig egy babzsák fotelben figyeltem az eseményeket. Bár az eszem folyton Pierren járt és azon hogyan mondjam el neki ezt a Pete ügyet.
- Nem is tudom - szólalt meg nevetés után az énekes majd felállt a földről és ráült a fotel karfájára ahol David volt, majd leutánozta az testtartását. Ismét kitört a nevetés, akkor meg aztán tényleg elszabadult a pokol, amikor Pierre elvesztette az egyensúlyát és David ölébe esett, ezzel lefejelve a basszusgitárost, pont ott.
- EZ MEG AKAR ERŐSZAKOLNI! - visított fel David belesüppedve a fotelbe.
- Aztán még ő a homo! - röhögött fel Chuck is.
- Te beszélsz ember? Milyen színű póló van rajtad? - vigyorgott Jeff.
- Ezt egyéniségnek hívják! - védte meg magát a dobos - Neked hajaddal együtt a színfelismerési készségedet is elhagytad, hogy nem látod? - vágott vissza.
- Srácok, srácok - szólt közbe Alex két röhögés között - Térjünk vissza a lényegre! - köszörülte meg a torkát, amire igyekezett mindenki kicsit komolyabban (teljesen sosem fog menni) viselkedni.
- Hol tartottunk? - kérdezte Seb, Jenna kezét simogatva.
- Patrickről volt szó - emlékeztette Chuck - Beszéltem vele és ő szívesen elvállalná a weboldal szerkesztést meg a videók készítését is! Ért hozzá a srác és jó barátunk - beszélt Chuck, főleg Alexnek.
- Rendben, ha haza utaztunk az első stúdiós napra hozzátok magatokkal őt is - egyezett bele Alex. Néma csend. Alex gondolkozott miről kéne még szót ejtenie, de közben senki se tudta hol folytassuk a beszélgetést és ez nem vallt ránk.
- Éhes vagyok! - szólalt fel hirtelen David.
- Rendelj valamit - javasolta Jenna.
- De ma már rendeltünk!
- Akkor menj le kajáért a boltba - szállt be a beszélgetésbe Seb is.
- Múltkor is én mentem! - nyávogott a basszusgitáros - Menjen Pierre!
- És miért pont én?! Te vagy éhes - akadt ki Pierre. Kezdek megőrülni, hogy nem ölelhettem vagy csókolhattam meg már legalább egy órája mióta itt vagyunk.. sőt van az több is szerintem!
- Mert tökön fejeltél és nem tudok innen felállni!
- Hát az szopás - vont vállat Pierre majd mindenki elkezdett nevetni - Mi az?
- Legközelebb válogasd meg a szavaid - néztem most először amióta itt vagyunk a szemeibe. Nem fogom tovább bírni, lehet jobban teszem ha kimegyek egy kicsit a friss levegőre - Elmegyek én! - mondtam amire mindenki rám nézett, a nevetés pedig lassan elhalkult. Mi olyan nagy szám ezen?
- Azt se tudod hol van - mutatott rá a lényegre Jenna.
- Nem mintha ti tudnátok! De mindegy, akkor valaki jöjjön még velem, több szem többet lát - néztem körbe a társaságon de senki sem jelentkezett - Milyen lelkesek valakik..
- Én biztos nem mozdulok innen - simogatta meg a kanapét Chuck.
- Én se! - dőlt hátra Jeff.
- Fáj a farkam emiatt az acélfejű miatt, nem megyek - nevetett David.
- Én se - húzta magához közelebb Seb Jennát. Jó őket együtt látni, de most nagyon frusztrált ahogy néztem az egészet. Szeretném ha Pierrel így ölelkezhetnénk, de ez nem mehet Alex szeme láttára! Nehezebb lesz mint hittem...
- Nekem maradnom kell a srácokkal megbeszélni aa..- pörgött az agya Alexnek - dolgokat!
- Lusta bagázs - forgattam a szemem, de akkor eszembe jutott...miért is ne? - Pierre? - néztem rá reménykedve.
- Hát nem tudom - vakarta a nyakát miközben Alex arcát nézte, amin hála az égnek nem láttam aggodalmat most az egyszer majd az én kiskutya szemeimre pillantott - Jól van megyek, de Davidnek nem hozunk semmit!
- Kapd be! - mutatott be neki David.
- Legközelebb tényleg megteszem... ha visszajöttünk folytatjuk! - kacsintott rá játékosan Pierre majd mindenki röhögni kezdett ismét.
Miután megbeszéltük mit veszünk és megnéztük egy gyorsétterem címét a neten, Pierrel belevágtunk az utunkba. Ahogy kiléptünk az épületből, tökéletes alkalomnak éreztem, hogy vázoljam neki a helyzetet..